Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MÉDA: BERÖGZÜLT PAPÍRFORMA

 

Mindent dokumentumokkal akarunk igazolni, rögzíteni. Megszületünk, s már papírokat kapunk. Pedig mindenki tudja, hogy megszülettünk....aztán, ha iskolába megyünk, szinte minden mozdulatunkat jegyzik: a jó és rossz tulajdonságainkat, tetteinket. Ezek ráadásul nem is reálisak. Hiszen nincs olyan, hogy jó és rossz, valamint sokszor olyanok ítélnek meg minket, akik maguk sem készek. Papírokkal bizonyítjuk, ha elvégeztünk egy-egy iskolát, szakmát, vagy idegen nyelveket beszélünk. Miért? Hiszen a tudás így is - úgy is bennünk van.  :) Aztán a másik nagy kérdés, a házasság. Miért akarjuk bizonygatni önmagunknak, párunknak, mindenkinek, hogy szeretünk??,  hogy szeretjük a másikat? Miért kell ehhez dokumentum? Nem lehet, hogy csak azért, mert nincs elég hitünk, bizodalmunk, biztonságérzetünk? Ezért akarunk mindent és mindenkit írásban rögzíteni? Ha valami működik, nem kell hozzá papír. Ha nem, a papír sem véd meg.

 

Nem bízunk egymásban, nem hiszünk magunkban. Ha bizalom élne az Emberek között, nem lenne szükség dokumentumra, aláírásra, de még zárra, lakatra sem. A papír, a dokumentum mulandó. Nem örök. Ezeket csupán Önmagunk megerősítése céljából hozzuk létre.

 

Jobban kellene hinni Ön(mag)unkban, egymásban. Minek az a sok bizonyítvány? Mit akarunk bizonyítani vele? S kinek?

 

Isten mindent tud.

 

A többi.....számít?  

 

 

 

méda, 2015

damailogo.jpg

 

 

      

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.